2015. július 12., vasárnap

Bevezető

-Ezennel büszkén kijelentem, hogy ebben az évben megrendezésre kerül az első ÉHEZŐK VIADALA!-Snow kegyetlen vigyorral meredt a kamerákba.
Ezzel a kijelentéssel kezdődött minden.
A Kapitolium szórakozni akart.
Szórakozni akart mások életével.
Mindig is tudtam, hogy kegyetlenek.....de ennyire?!
24 ember egy arénában,24 család akik aggódva figyelik a történéseket és nem lehetnek biztosak abban, hogy valaha viszont látják a gyermeküket,23 ember akit kegyetlen módon legyilkolnak   és 1 ember, aki nyer.
Ez lenne a viadal.
Ez lenne az amit Snow büszke mosollyal jelentet be és amit több ezer család sírva fogad.
-Floresta!-fordul hozzám  anyám, a szemei könnyektől csillognak.
Az egész családom aggódó tekintettel nézet rám, hiszen én vagyok az akinek majd a gömbbe kerül a neve.
Bár van egy testvérem, de ő még túl fiatal.
Így aztán itt vagyok,17 évesen és lehet, hogy szembe kell néznem a halállal és lehet, hogy én fogom képviselni a 7.körzetet.... Hiszen minden tizenkét és tizennyolc éves gyerek kötelessége, hogy rész vegyen a sorsoláson és csak a szerencse kérdése, hogy kit húznak ki. Istenem! Belegondolni is borzasztó. Mi van ha egy tizenkét éves gyereket raknak be a gyilkosságok forgatagába. Egy fiatal gyermek biztosan nem éli túl az Arénát.
-Nem lesz baj! Biztos nem téged fognak kihúzni!-anyám hangja idegesen csengett és leginkább magát akarta hitegetni.
-Persze.-mondom egy mű mosollyal.
Megint a tv-re meredtem és üres tekintettel néztem Snow elnököt.
Most tényleg azért fognak meghalni  emberek mert ő egy kis "szórakozásra" vágyik?!
Össze szorítottam az öklöm.
Hogy lehet valaki ennyire kegyetlen?!
Lehunytam a szemem és próbáltam nem erre gondolni.
De egyszerűen nem értem mire gondoljak.  Annyit leszűrtem a szabályokból, hogy az életkorral nő az esélye, hogy kisorsolnak. Egy gömbbe rakják a nevemet és mivel 17 éves leszek az enyémet hatszor dobják bele. De nem értem és senki sem teljesen, hogy mi ez önkéntes rendszer és miért kellene többször feliratkoznunk. Túl bonyolult és sokkoló minden. Egy olyan országban ami éppen egy lázadás porából kezd újraéledni. Még több halált követelnek. Nem tudom még el sem képzelni milyen lesz a Viadal, de egyet tudok. Nem akarok én lenni akin a kapitóliumi emberek remekül szórakoznak. Nem akarok részt venni a játékban.
De nincs választásom....Snow az csinál velem amit akar hiszen nála van az erő, úgy mozgat minket ahogy akar és mi nem tehetünk ellene semmit.
Olyan mint valami rossz játék amiből sose lehet kilepni, és ha ellenszegülsz megölnek.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése